Van a kertünkben egy almafa, idén roskadásig tele almával. Kb. egy hónapja non-stop almalén és almáspitén élünk és végre volt időm egy zabos-almás kenyérre is. Talán életem egyik legfinomabb kenyere, a belseje elmondhatatlanul puha és krémes.

Hozzávalók:

Aktív búzakovász 60g (50% BL80, 50% frissen őrölt tk búza, 100% víz)

Víz 205g

Pásztói búza kenyérliszt 240g

Frissen őrölt tk búzaliszt 60g

Himalaya só 10g 

A kásához:

Apró szemű zabpehely 45g

Víz 115g

Reszelt alma 45g

Méz 14g

Kimérem a liszteket, az árpamalátát valamint a vízből 170g-ot, majd összedagasztom annyira, hogy liszt sehol ne maradjon szárazon. Letakarom egy fóliával és egy órát állni hagyom (autolizálom).

Ez idő alatt elkészítem a kását:

A zabpelyhet kicsit megpirítom egy serpenyőben, majd egy lábasban összeöntöm a vízzel, végül pedig hozzáadom a nagylyukú reszelőn lereszelt almát. Alacsony fokozaton (10-es skálán 3) addig főzöm, míg krémes állagúvá nem válik a kása. Ezután leveszem a tűzről, hozzáadom a mézet, elkeverem benne és félreteszem hűlni.

Egy óra pihenés után a tésztához hozzáadom a kovászt, majd 2-3 lépésben a maradék vizet , az utolsó adagba belekeverve a sót.

Szép simára dagasztom. Közepesen lágy tésztát kapok, amit kiolajozott tálba helyezek és letekarva pihentetem mostantól 3-3,5 órán keresztül és terveim szerint 45 percenként meghajtom.

45 perc elteltével került sor az első hajtogatásra. Ekkor elvégzek egy normál hajtást. Újabb 45 perc elteltével egy laminált hajtás következik, azaz a konyhapultot vizes kézzel végigsimítom és a tésztát néhány milliméter vastagságúra húzom rajta.

Ekkor vizes kézzel egyenletesen eloszlatom rajta az immár szobahőmérsékletűre hűlt kását és végül behajtom, alulról és felülről háromba, majd oldalról ugyanígy.

Visszahelyezem az ismételten kiolajozott dobozba és mégegyszer óvatosan meghajtom, ezzel is eloszlatva a kását a tésztában. Majd ismét félreteszem pihenni.

Az elkövetkezendő másfél órában még kétszer meghajtom. Az utolsó hajtás után még hagyom a pulton 30 percet, utána pedig finom mozdulatokkal kerekre formázom. Ismét pihentetem 15 percen át, közben vastagon kilisztezem a szakajtót.

Megformázom a vekniket, ami nem könnyű, mert a kása miatt elég lágy tésztát kapok és ragad is a felülete, itt-ott még a kása is kikukkant, ettől még ragacsosabb lesz.

6-7 fokos hűtőben 9-10 órát pihentetem, majd 230 fokon sütöm 42 percen keresztül. 

Túlzás nélkül állítom, hogy életem egyik legjobb kenyere született belőle. Az alma nem dominál, csak diszkréten megbújik a háttérben, viszont a bélzete, puha, finom, krémes.

Receptjeim szerzői jogi védelem alatt állnak. A jelen weboldal tartalma (ideértve különösen a fotókat és leírásokat) szintén szerzői jogi védelem alatt áll. E tartalom vagy bármely részlete engedélyem nélkül nem másolható, oktatási célra nem használható fel. A receptjeimet kizárólag az eredeti recept belinkelésével jelentheted meg bármely más felületen. Fotóimat kizárólag az engedélyemmel, a forrás megjelölésével használhatod.